Rövid megszakítás után ismételten jelentkezem, bár ezúttal az élménybeszámolót kicsit rövidebbre fogom szabni. De kezdjük az elejével.
Itt a tavasz, vége a hideg esős, nyirkos reggeleknek. Lassan minden nap hódolhatok a szenvedélyemnek, de szerintem minden motoros így van vele. A kétkerekűek zümmögésétől hangos 12-es főút hívogatásának eleget téve a hétvégén úgy döntöttem csinálok egy kis "upgrade"-t a kétkerekűn, kipróbálom a sportkipufogót amit az előző tulajdonostól megörököltem. Hogy kapcsoljam a kellemeset a hasznossal gondoltam bátor leszek és megtisztítom kicsit a gyári kipufogót,mert itt-ott rozsdafoltok jelentkeztek rajta.
Megvalósítás:
Akinek volt már sportdobja az biztos ismeri a trükköt, hogy a motor hasa alatt az "Y" idom után megvágják a csövet, és toldást raknak a dob felőli oldalra. Így egymásba csúsztatható a két rész, amit egy bilinccsel le lehet szorítani. Egyszerű, praktikus, 10 perc alatt cserélhető. Gyorsan feldobtam a sport dobot, valami ilyesmi lett az eredmény:
És ami utána jön:
Hogy milyen a sportkipufogó, mármint márkára...ötletem sincs. Ha tippelhetnék ez egy Sebring lehetett, de nem mernék rá megesküdni. Kulcs bele, pöcc, és hirtelen két háztömbnyire minden ablak beleremegett. A gyári kipufogó hangjában is volt valami kis dögösség a szolidsága ellenére, de ez még nekem is fülsüketítő volt, mondanom sem kell, hogy azonnal beleszerettem. A cicomázatlan durrogás ami előtört ebből a dobból határozottságot sugallt, és erőt. A mély, basszusos dübörgés amint beállt az alapjárat olyan hívogatóan hangzott, hogy el is vittem egy karikára. Ami rögtön feltűnt nekem, hogy ez a kipufogó bukósisakban is hangos, ami számomra nem zavaró, de szerencsétlen hétvégi vezető nyugdíjasokra akik csak bevásárolni használják az autójukat szombatonként biztos a szívbajt hozzuk. Lakott területen belül nem kifejezetten fülbarát a járdán sétálók számára. Ami viszont pozitívum, hogy a motor teljesítménye érzésre megugrott. Még hatodik sebességfokozatban is olyan határozottsággal kezd meglendülni 3000 fordulat fölött, hogy engem is meglepett. Természetesen, hogy tökéletes legyen az összkép a karburátorokon állítani kell majd. Az egyetlen szépséghiba az asszony, aki szerint a szomszédok biztos sokat fognak emlegetni, meg a felmenőimet is, ha reggelente munkába induláskor beröffentem melegíteni. Bármennyire is szarul esik bevallani, az abszolút elfogultságommal is azt kell hogy mondjam: talán igaza van, tényleg nagyon hangos...
Nos megnéztem a gyári kipufogó állapotát és konstatálnom kellett, hogy a rozsda nem csak 1-2 helyen jelent meg, a kis kártevő az egész kipufogón vidáman csámcsogott a saválló díszlemez alatt. Nem gond, drótkefe, 100-as csiszolópapír és egy kis rozsdamaró csodákra képes, csak azt nem tudom, aki előzőleg berhelte a kipufogót, miért ilyen módon rakta rá fel a díszlemezt? Jól látjátok, az egyik felén 3 db popszegecs, a másik felén hegesztés, még a furatokat is bevarrták, ahol popszegecselve volt. Úgy vélem ezzel meg fog gyűlni a bajom...Update:
Sokáig nem örülhettem az új kipufogómnak (a szomszédaim most biztos vigyorognak), ugyanis ami elkerülte a figyelmem, az a kipufogócsövön lévő kis kitámasztó amire felütközik a középtámasz. Na a sportkipufogó csövén ilyen nem volt. Eredmény? A sztender szépen hozzáért a lánchoz, nem durván, csak éppen annyira, hogy dörzsölje a láncszemeket. Úgyhogy az egész mutatvány vissza, és most jön az agyalás, hogy szét lehet-e bontani a kipufogót és újra összerakni károsodás nélkül...
Remélem gógli ismét a barátom lesz...
